A bankkivonattól a kiegyenlített számláig
A banki tétel akkor ér valamit a könyvelésben, ha tudjuk, kitől jött és melyik számlát fizeti. A LIKVID a kivonatot beolvassa, kiszűri a duplikátumot, és lépcsőzetesen párosít: a biztos egyezéstől a javaslatig. A kimenő oldalon az utalási csomag úgy készül, hogy a visszaérkező tételt is felismerje.
Tartalom
A bankszámla a cég legpontosabb nyilvántartása: minden forint mozgása benne van. A könyvelés szemszögéből azonban egy kivonatsor csak egy összeg, egy dátum, egy név és egy közlemény. Hogy melyik vevő melyik számláját fizeti, azt ki kell deríteni. Ha ezt kézzel csinálják, ez a pénzügy egyik legidőigényesebb napi feladata.
Fájl jön, a formátumot a rendszer ismeri fel
A bank és a LIKVID között ma fájl jár. A kivonatot a netbankból töltik le, a LIKVID-be feltöltik, az utalási csomagot pedig XML-ként adják fel a banknak. Közvetlen banki API-kapcsolat nincs. A feltöltés viszont egyetlen mozdulat, a formátumot a rendszer maga ismeri fel:
Formátum | Jellemző |
|---|---|
OTP napi záró kivonat | fix szélességű rekordok, DOS Latin-2 vagy Windows-1250 kódolás |
OTP napközbeni kivonat | olvasható szöveges forma |
Raiffeisen kivonat | fix szélességű szöveg, és a napi zárt kivonat camt.053 XML-ben vagy MT940-ben |
ISO 20022 pain.001 | a saját utalási csomag visszaolvasása |
A jelenleg felismert formátumok.
A rendszer a fájl tartalmát is megvizsgálja, a fájlnév és a kiterjesztés mellett. Ha egy fájl formailag hasonlít egy ismert formátumra, de más bank állította elő, a rendszer érthető hibát ad, és nem tölt be egy üres kivonatot. A bankszámla azonosításánál a bank saját, belső kivonat-azonosítója is megadható, ha egy bank a kivonatban nem a számlaszámot használja.
Ugyanaz a nap kétszer nem kerül be
A banki import legkellemetlenebb hibája a duplikátum: ugyanaz a tétel kétszer kerül be, a vevő kétszer fizetett a könyvelés szerint. Ezt a LIKVID két szinten zárja ki:
def feltoltes_ellenorzes(fajl: bytes, bankszamla, kivonat):
# 1) ugyanaz a fájl már bent van?
if import_letezik(lenyomat=hashlib.sha256(fajl).hexdigest()):
raise Utkozes("Ez a fájl már be van töltve")
# 2) ugyanarra a bankszámlára és napra van már más formátumú kivonat?
meglevo = napi_kivonat(bankszamla, kivonat.nap)
if meglevo and meglevo.nyito_egyenleg == kivonat.nyito_egyenleg:
raise Utkozes(f"Erre a napra már van {meglevo.formatum} import")
return "ok"Egyszerűsítve.
Az első szint a fájl lenyomata. A második a tartalom: ha ugyanarról a napról, ugyanarra a bankszámlára más formátumban már érkezett kivonat vagy számlatörténet, a feltöltés elutasul. Eltérő napra vagy másik bankszámlára természetesen átmegy. Lezáráskor egy további kapu a folytonosságot nézi: a napi kivonatok egymás után következnek-e hiánytalanul.LIKVID · bankA kivonat feltöltése, jóváhagyása és az utalási csomag generálása külön jogosultság.
Párosítás lépcsőkben
A beolvasott tételt a rendszer két kérdés mentén vizsgálja: ki a partner, és melyik nyitott tételt rendezi. A partnert lépcsőzetesen keresi, a legbiztosabbtól a legkevésbé biztos felé:
Lépcső | Mi alapján | Jellemző bizonyosság |
|---|---|---|
1 | Bankszámlaszám-egyezés | 0,99 |
2 | IBAN-egyezés | 0,99 |
3 | Pontos névegyezés (normalizálva) | 0,95 |
4 | Hasonló név | 0,70–0,94 |
5 | Összeg egy nyitott tétellel | a tétel szerint |
6 | Kézi párosítás | – |
Az alapértelmezett szintek; a küszöbök a beállításokban módosíthatók.
A számla azonosításához a rendszer a közleményt is átnézi: egy közös szabálylista ismeri fel benne a számlaszámokat, a saját kimenő számlák formátumával együtt. Az alapértelmezett automatikus jóváhagyási küszöb 0,95. Ami e fölött van, az magától párosul, ami alatta, az javaslatként jelenik meg a könyvelőnek. A gyenge találat nem könyvelődik csendben.
Ha be van kapcsolva, az AI-asszisztens is javasolhat párosítást. Ez kezeli azt az esetet is, amikor egy utalás több számlát fizet egyszerre. A javaslat mellett mindig ott a megbízhatóság és egy rövid indoklás, a döntés a könyvelőé.
Ami párosul, és ami még nem
A feltöltött kivonat feldolgozási kötegként él tovább: feltöltve, feldolgozás alatt, átnézésre vár, kész vagy hibás. A tételeket a jogosult könyvelő hagyja jóvá. A jóváhagyott tételből pénzmozgás lesz, a pénzmozgásból pedig allokáció egy vagy több nyitott számlára.
A számla nyitott maradványát egyetlen adatbázis-trigger számolja az allokációkból. Egy részfizetés után a számla „részben fizetett” állapotba kerül a pontos maradékkal, és a következő utalás ugyanerre a maradékra párosul. Azt, hogy egy pénzmozgás vevői vagy szállítói tételt rendez-e, a mozgás iránya mondja meg. Ha egy partneres, nyitott mozgásnál ez hiányzik, az éjszakai pénzügyi ellenőrzés jelzi, mert egy ilyen tétel nem látszana a függő tételek között.
Utalási csomag, amely magát is felismeri
A kimenő oldal a szállítói analitikából indul. A könyvelő kiválasztja a fizetendő számlákat, a rendszer csomagba rendezi őket, és a csomagot jóváhagyás után letölthető állományként állítja elő: ISO 20022 pain.001 XML-ként, a beszedésekhez pain.008-ként, vagy a bank saját szöveges importformátumában.
A csomag minden tételének közleménye egy felismerhető jelölést kap: a számla számát és a csomagtétel azonosítóját.
Közlemény: LIK/MINTA-2026/0412/5501
│ │ └ a csomagtétel azonosítója
│ └ a kifizetett szállítói számla
└ a LIKVID saját jelöléseAmikor a terhelés a kivonatban visszaérkezik, a rendszer ebből a jelölésből magas bizonyossággal tudja, melyik csomagtételről van szó, akkor is, ha a bank a tranzakció saját azonosítóját nem adja vissza.
A csomag „elküldve” jelölése nem könyvel. A tételek ekkor „úton” állapotba kerülnek, a főkönyvi könyvelés a visszaérkező kivonat párosításakor történik. Így a könyvelésben az szerepel, ami a bankszámlán valóban megtörtént. Az elküldéskor a rendszer automatikusan kiküldi az avizót azoknak a partnereknek, akiknél ez engedélyezett.
Kapcsolódó: A zárás nem emlékezetből megy · A főkönyv őrei