Raksúly, raklap, emelőhátfal: mennyi fér fel, és mennyi idő lepakolni?
Egy terv két ponton csúszik el a legkönnyebben: túl sok kerül a kocsira, vagy túl kevés idő jut a lerakodásra. A túraoptimalizáló motor a jármű súlyát és raklaphelyét kényszerként kezeli, a rakodási időt pedig a megálló és a jármű tulajdonságaiból számolja.
Tartalom
A raktárvezető és a diszpécser között a leggyakoribb vita nem az útvonalról szól. Arról szól, hogy ráfér-e. A terv szerint igen, a rámpán kiderül, hogy a tizennyolcadik raklap már nem. A másik klasszikus eset: a terv tíz percet számol egy megállóra, a sofőr negyven percig pakol, mert a boltnak nincs rámpája, és minden raklapot kézi békával kell levinni.
Mindkettő adatkérdés. Ha a rendszer tudja, mennyi fér a kocsira, és mennyi ideig tart egy adott helyen lepakolni, a terv reálisabb lesz.
Amit a jármű magáról tud
A járműtörzsben minden autónál ott van a gyártmány, a kivitel, a saját tömeg és a rakodókapacitás. A tervezéshez ebből kettő számít közvetlenül:
raksúly: hány kilogramm áru fér fel;
darab vagy raklap: hány raklaphely van a platón.
A motor mindkettőt kényszerként kezeli. Egy forduló rakománya egyik határt sem lépheti túl. A súlyt a motor úgy követi, ahogy a valóságban alakul: a raktárban a teljes rakomány felkerül, és megállóról megállóra fogy. Ennek a költségben is szerepe van. A rakott és az üres kilométer más díjjal számol, ezért a motor tudja, hogy a forduló eleje drágább, mint a vége.
Egy elképzelt 18 járműves flotta kapacitásosztályai
A kapacitásosztályok a költségcsoportokhoz is kötődnek. A költségcsoport súlya adja meg például, milyen sebességprofillal számoljon a motor az úthálózaton: a nehéz teherautó lassabban halad, mint a kisteher.
Pótkocsival vagy anélkül
A pótkocsis szerelvény két jármű egyben, és a motor így is kezeli. Ugyanaz a vontató pótkocsival több rakományt visz, de nem mehet be mindenhová, ahová egyedül befér: egy szűk udvarba vagy egy belvárosi utcába a szerelvény nem fordul be. A motor ezért a pótkocsis járműnek két változatával számol, pótkocsival és nélküle, a saját kapacitásukkal és korlátozásaikkal.
A gyakorlatban így olyan terv is születhet, amelyben a szerelvény délelőtt a nagy, rámpás áruházakat látja el pótkocsival, délután pedig pótkocsi nélkül a kisebb boltokat. A pótkocsi is erőforrás: ugyanaz a pótkocsi ugyanabban az időben nem lehet két túrán.
Ha túl sok kerül a kocsira
A motor saját tervében nincs túlterhelés. A kézi átrendezésnél viszont előfordulhat. Ha a diszpécser áthúz egy nagy rendelést egy már majdnem tele fordulóba, a forduló összesítője pirosra vált:
Forduló (minta) | Rakomány | Határ | Raklap | Határ |
|---|---|---|---|---|
MINTA-04 · 1. forduló | 7 150 kg | 7 500 kg | 15 | 16 |
MINTA-04 · 1. forduló, áthúzás után | 7 940 kg | 7 500 kg | 18 | 16 |
Stilizált nézet, mintaadatokkal.
A piros jelzés azonnal szól, még mielőtt a terv a raktárba kerülne. A diszpécser visszavonja a húzást, vagy a rendelést egy másik fordulóba teszi, ahol van hely. A túlterhelés így a képernyőn derül ki, a rámpa előtt.AGORA · túratervezőA telephelynek is lehet súlykorlátja: egy kis udvarba csak könnyebb autó fér be. Ez napra is felülírható, például piaci napokra.
A rakodás ideje
Egy forduló ideje három részből áll: vezetés, várakozás és rakodás. A vezetést az úthálózat adja, a várakozást az átvételi ablakok. A rakodás az, amit a legtöbb terv alábecsül.
A raktárban minden forduló elején legalább fél óra felrakodással számol a motor. Ez akkor is igaz, ha egy jármű ugyanazon a napon a második körére indul: a kocsit újra meg kell rakni.
A megállón a lerakodás ideje a leadott súlytól függ, telephelyenként eltérő rátával. Egy rámpás áruházban gyorsabban megy, mint egy belvárosi kisboltban, ahol a sofőr kézzel viszi be a rekeszeket. A ráta a telephely adata, így ugyanannál a boltnál minden terv ugyanazzal a tapasztalati értékkel számol.
Az emelőhátfal
Az igazán hasznos rész a rakodási tulajdonság. Egy ilyen tulajdonság például az emelőhátfal. Ha a jármű és a telephely is rendelkezik vele, vagyis a kocsin van hátfal, és a bolt elé be lehet állni vele, a motor a telephely gyorsabb, hátfalas rátáját használja.
Megálló (minta) | Leadott súly | Jármű | Lerakodás a tervben |
|---|---|---|---|
Bolt 07 | 640 kg | 3,5 t, emelőhátfallal | 14 perc |
Bolt 07 | 640 kg | 12 t, hátfal nélkül | 31 perc |
Stilizált nézet, mintaadatokkal. A ráták elképzelt értékek.
Ennek két következménye van. Az egyik, hogy a terv pontosabb: a hátfalas autó tényleg hamarabb végez. A másik, hogy a motor ezt a különbséget a döntésben is használja. Ha egy fordulóban sok olyan bolt van, ahol számít a hátfal, a hátfalas jármű ott több megállót tud vállalni ugyanannyi idő alatt.
A fordulónkénti felrakodási időnek a raktárban is haszna van. Ha a fordulónkénti felrakodás legalább fél óra, a második kör sem indulhat azonnal az első visszaérkezése után. A terv ezt a szünetet beépíti, így a raktár tudja, mikorra kell a következő rakományt összekészíteni.
Mit nyer ezzel a raktár?
Ha a terv nem rak túl a kocsira, a rámpán nincs visszapakolás. Ha a rakodási idő reális, a délutáni forduló nem csúszik estébe, és a sofőr munkaideje sem fogy el idő előtt. A sofőr munkaidejéről és a második körről a sorozat ötödik része szól.
Kapcsolódó: Reggel hattól fél tizenegyig, délután egytől háromig · Holnap 212 rendelés, 14 autó