2018 óta valós idejű adóadat. Mit tanultunk belőle?
Magyarországon 2018 óta él a valós idejű számla-adatszolgáltatás. Ami Európa nagy részén most indul, az itt napi rutin. Egy nagykereskedő számláján mutatjuk meg, hogyan jut el az adat a kiállítástól az adóhatóságig és vissza, a vevő könyveléséig, és mi jön a következő években.
Tartalom
A legtöbb európai cég most tanulja, mit jelent, ha a számla adata már a kiállításkor eljut az adóhatósághoz. Magyarországon ez 2018 óta mindennapi gyakorlat. Aki azóta itt kereskedik, annak a rendszere már tud néhány dolgot, amit máshol most kell megtanulni.
Négy lépcső, három év alatt
A magyar valós idejű számla-adatszolgáltatás nem egyszerre lett kötelező. Lépcsőzetesen bővült, és minden lépcső új tanulságot hozott1:
Mikortól | Mire vonatkozott |
|---|---|
2018. július 1. | belföldi B2B számlák, ha az áthárított adó elérte a 100 000 forintot |
2020. július 1. | minden belföldi B2B számla, értékhatár nélkül |
2021. január 1. | minden számla, a magánszemélynek kiállított is |
2021. április 1. | kizárólag a 3.0-s adatséma |
Nyilvános források alapján.
A legnagyobb ugrás a 2020-as volt. Amíg csak a nagy összegű számlákat kellett jelenteni, sok cég kézzel is boldogult. Az értékhatár eltörlése után minden számla jelentésköteles lett, és a kézi utólagos feltöltés vállalhatatlanná vált.
A számla útja, egy mintán
Minta Nagyker kedd reggel kiszámláz egy szállítmányt Példa Kisbolt Kft.-nek. Mindkét cég kitalált. Kövessük a számla adatát.HERMES · több cég egy rendszerbenMinden tagcég a saját adószámán és saját NAV-hozzáférésével számláz, egy telepítésen belül is.
Kiállítás: a számla a raktári kiadásból készül, a túra indulása előtt. A rendszer a kiállításkor elküldi az adatot az adóhatóságnak.
Visszaigazolás: az adóhatóság a beküldött adatot előbb feldolgozza, és csak utána jelez vissza. A HERMES a küldés minden állapotát a számlán tartja, és ha a küldés nem sikerül, magától újrapróbálja.
A vevő oldalán: Példa Kisbolt az adóhatósági rendszerből lekérdezheti a neki kiállított számlák adatait, akár mielőtt a papír vagy a PDF megérkezne.
Módosítás: ha a számlát később javítani kell, a módosító és a sztornó számla ugyanígy, magától megy az adóhatóság felé, és hivatkozik az eredetire.
A 2. lépés a legkevésbé látványos, és itt születik a legtöbb gond. A sikeres beküldés még nem jelenti, hogy az adatot be is fogadták. Ha a feldolgozás hibára fut, azt valakinek látnia kell, még aznap. Egy rendszer, amely csak annyit mond, hogy „elküldve”, ezt a hibát hetekre elrejti.
Hiba, figyelmeztetés, tájékoztatás
Az adóhatóság válaszában háromféle üzenet jöhet. A hiba azt jelenti, hogy az adatot nem fogadták be, a számlát újra kell küldeni. A figyelmeztetés a trükkösebb: az adat bekerült, de valami nem stimmel benne, például egy adószám vagy egy ÁFA-összeg. A tájékoztató üzenet csak megjegyzés.
A figyelmeztetéssel befogadott számla azért veszélyes, mert a kiállító oldalán minden zöldnek látszik. A hiba a vevőnél jön elő, amikor a könyvelője az adóhatósági adatot összeveti a kapott számlával, vagy egy későbbi ellenőrzésnél. Jó gyakorlat, hogy a figyelmeztetések naponta egy listára kerüljenek, és valaki végig is nézze őket.
A kasszánál, ha elmegy a net
A boltban a kassza két külön sorban tartja nyilván, mit küldött már el: egyet az adóhatóság felé, egyet a központ felé. Ha megszakad a kapcsolat, a kassza offline árul tovább, a bizonylatok sorba állnak. Visszaálláskor mindkét sor onnan folytatja, ahol abbahagyta, és a tranzakció-azonosító kiszűri a dupla küldést.
A két külön sor azért fontos, mert a két címzett más ütemben válaszol. Ha az adóhatóság felé már minden elment, a központ felé még nem, a kassza pontosan tudja, melyiknek mi hiányzik. Egy közös sor ezt összemosná.
A bejövő oldal: minden számla megérkezik
Az adatszolgáltatás másik fele a vevő könyvelőjének a legértékesebb. Ha az adóhatóságnál minden neki kiállított számla adata megvan, a könyvelés hónap közben összevetheti a saját nyilvántartásával. Ami az adóhatóságnál szerepel, de a könyvelésben nincs, az egy elveszett vagy még meg sem érkezett számla.
A jó gyakorlat ezért az, hogy a bejövő számlák listája az adóhatósági adatból induljon, és a papír vagy a PDF ehhez kapcsolódjon. Az e-mailben érkező e-számlát a melléklettel együtt kell archiválni, nyolc évig visszakereshetően.
A „hiányzik egy számla” ezzel a bevallás előtti utolsó napról a hónap közepére kerül, ha egyáltalán előfordul.
A különbség a mai rendszerhez képest lényeges. Ma a számla adata megy az adóhatósághoz, maga a számla PDF-ként vagy papíron a vevőhöz. A strukturált e-számlánál maga a számla is géppel olvasható formában utazik, a vevő rendszeréig.
Mit tanultunk?
Három dolgot. Az első: az adatszolgáltatás a bizonylat keletkezésének része, utólag nem lehet „rárakni”. Ha a számla és a küldés két külön rendszerben él, az eltérés is két helyen keletkezik, és senki nem felel érte egészben.
A második: a kötelezettség adószámonként jelentkezik. Egy vállalatcsoportban vagy egy hálózatban, ahol minden cég saját adószámon számláz, mindegyiknek saját hozzáférés, saját küldés és saját hibakezelés kell, egy rendszeren belül is.
A harmadik: a vevő oldala legalább annyit nyer, mint az eladóé. Ha a bejövő számla adata magától megérkezik, a könyvelés egy teljes kézi lépéstől szabadul meg, és a hiányzó számla már hónap közben kiderül.
Mi következik: a sorozat második része az európai menetrendről szól: ViDA 2030, a lengyel, a belga és a német e-számla. Kapcsolódó: A zárás nem emlékezetből megy.
Források és megjegyzések
- A NAV Online Számla rendszeréről és a bevezetés lépcsőiről: onlineszamla.nav.gov.hu. onlineszamla.nav.gov.hu ↩
- A magyar e-számla-koncepcióról: vatcalc.com; Comarch. ↩