Főkönyv-átállás, nulla forint eltéréssel
ERP-váltásnál a pénzügyi vezető egy kérdésre vár választ: egyezik-e a szám, forintra pontosan. Egy kitalált nagykereskedő példáján végigmegyünk azon, hogyan lehet a régi főkönyvet úgy átvinni, hogy egyetlen forint se mozduljon el, és hogyan lehet ezt be is bizonyítani.
Tartalom
Az ERP-váltásnál a pénzügyi vezető egy kérdésre vár választ: egyezik-e a szám, forintra pontosan. Ha a régi főkönyv és az új között egyetlen tétel is elcsúszik, a könyvvizsgáló kérdezni fog, a bank is, és a pénzügy hónapokig egyeztet.
Az átállás ezért ellenőrzött folyamat, több próbával. A végén egy jelentés áll, és a jelentés minden sora igazolható.
A cég
Példánk egy kitalált nagykereskedő, Minta Nagyker. Két raktár, napi túrák, a sofőrök beszedett készpénzét trezorban számolják el, a raklapokat EUR és CHEP szerint tartják nyilván, a jövedéki termékekről havi jelentés megy. A raktár és a kiszállítás a HERMES Nagykerben fut, a főkönyv a LIKVID-be költözik. A régi ERP-nek mennie kell, a történetnek maradnia.
A cikk minden száma mintaadat. A lépések és az ellenőrzések a LIKVID valódi átállási eszközeit követik.
Három réteg, három kérdés
Egy főkönyv átvitele három külön feladat, és mindháromnak más a kérdése:
Réteg | Mit visz át | A kérdés |
|---|---|---|
Nyitó egyenlegek | vevői és szállítói nyitott tételek, bank, készlet | Az új rendszer onnan indul, ahol a régi abbahagyta? |
Történeti tételek | az év eddigi könyvelése, tételesen | Visszakereshető az év eleje, egyetlen rendszerben? |
Élő működés | a napi bizonylatok az átállás után | A raktár és a főkönyv ugyanazt a számot mondja? |
Stilizált nézet.
A leggyakoribb hiba, hogy a három réteg összecsúszik. Ha a nyitó egyenleg és a történeti tétel ugyanazt a vevői számlát is tartalmazza, a kintlévőség megduplázódik, és senki nem veszi észre, amíg a felszólítás ki nem megy.
Előbb a térkép: számlatükör és naplók
Mielőtt egyetlen tétel átmenne, el kell dönteni, hová kerül. A régi számlatükör ritkán feleltethető meg egy az egyben az újnak. Van számla, amelyet a régi rendszerben két célra használtak, és az újban kettéválik. Van, amelyet összevonnak, mert a régi rendszerben csak a riport kedvéért volt külön. A megfeleltetés minden sorát a pénzügy hagyja jóvá, nem a betöltő.
Ugyanez igaz a naplókra és az elemzési szempontokra. Ami a régi rendszerben egy szabad szöveges mezőben élt, például egy rendszám vagy egy költséghely, az az újban dimenzió lesz, saját értéklistával. Itt dől el, hogy az új rendszer riportjai visszamenőleg is használhatók lesznek-e.
Nyitó egyenlegek: számlánként, nem összesítve
Az éles indulás a nyitó egyenlegekkel kezdődik. A vevői és szállítói nyitott tételek számlánként jönnek át a régi rendszer záró állapotából, nem partnerenkénti összegként. Ez kényelmetlenebb, de enélkül az első befizetést nem lehet számlához párosítani, és az első felszólítás is rossz lesz.
A nyitó tételek külön naplóba kerülnek egy technikai számlával szemben, és belőlük a vevői és szállítói analitika tételei is létrejönnek. Az első naptól úgy viselkednek, mint bármelyik új számla: korosíthatók, párosíthatók, felszólíthatók.LIKVID · átállásA nyitó egyenlegek a régi rendszer záró állapotából jönnek, számlánként. Az analitika tételei velük együtt jönnek létre.
Ezután egy ideig mindkét rendszer él. A bankot, a vevőket, a szállítókat és az ÁFA-t a régivel szemben egyeztetik, amíg minden sor egyezik. Ennek az időszaknak az a célja, hogy ha valami nem stimmel, az még akkor derüljön ki, amikor a régi rendszer is kéznél van.
Történeti tételek: híddal, duplázás nélkül
A történeti főkönyv átvétele a kényesebb rész. Az év eddigi tételei azért kellenek, hogy a karton, a főkönyvi kivonat és az év végi beszámoló egy rendszerből készüljön. Közben nem változtathatják meg a nyitó egyenlegeket, hiszen azok már a teljes múltat tartalmazzák.
A megoldás egy hídszámla. A történeti tételek a saját naplójukba kerülnek, és ahol egy nyitott tételt érintenek, a hídszámlán át zárulnak. A végén a hídszámla egyenlegének nullának kell lennie. Ha nem nulla, valahol duplázódott vagy kimaradt egy tétel, és pontosan meg lehet mondani, hol.
Próbafutás, kétszer
Az éles betöltés előtt két próba fut. Először egy friss másolaton, aztán az éles adatbázison is, olyan módon, hogy a végén minden visszagörgetődik. A második próba azt bizonyítja, hogy az éles környezet sem tartogat meglepetést: más jogosultság, más adat, egy közben érkezett bizonylat.
A betöltő eszköz minden futásnál három dolgot hagy maga után:
egy visszaállító szkriptet, amellyel a betöltés visszavonható;
egy audit-naplót arról, mi került be és honnan;
egy ellenőrzést, hogy a megfelelő adatbázisra fut-e, és készült-e előtte mentés.
Az éles betöltés csak a két egyező próba után indul. Amit élesben betöltenek, az kétszer már lefutott, ugyanazzal az eredménnyel.
Az ellenőrző jelentés
A betöltés után audit következik. Egyetlen kérdésre ad választ: van-e bármi, ami nem stimmel.
Átállás · Minta Nagyker · ellenőrző jelentés | |
|---|---|
Átvett tranzakció | 42 310 |
Átvett tételsor | 198 640 |
Tartozik − Követel | 0 Ft |
Kiegyensúlyozatlan tranzakció | 0 |
Duplikált forrásrekord | 0 |
Hídszámla egyenlege | 0 Ft |
Próbafutás a másolaton és élesben | egyező ✓ |
Bankegyenleg a zárónapon a régi rendszerhez képest | egyezik ✓ |
Stilizált nézet, mintaadatokkal.
A jelentés sorai külön-külön is értelmesek. A T = K azt mondja, hogy a főkönyv egyensúlyban van. A kiegyensúlyozatlan tranzakció nullája azt, hogy egyetlen bizonylat sem került be félig. A duplikátum nullája azt, hogy egy újrafuttatás sem könyvelt kétszer. A hídszámla nullája azt, hogy a nyitó egyenleg és a történet nem fedi át egymást. A bankegyezés pedig azt, hogy a valóság is ugyanezt mondja.
Élesben: a raktár és a főkönyv egy számot mond
Az átállás után a raktár és a kiszállítás bizonylatai maguktól kerülnek a főkönyvbe, néhány percen belül, bizonylattípusonként beállítható ütemezéssel. A bejövő számlák az adóhatósági rendszerből érkeznek.
A legtöbbet a készletérték nyer. A bevételezés a megrendelés árán kerül a készletbe, a nem számlázott szállítással szemben. Amikor a szállítói számla megérkezik és jóváhagyják, a végleges és a bevételezési ár közötti különbség a teljes beérkezett mennyiségre lekönyvelődik, és visszamegy a raktári rendszerbe is. Ha az áru egy része közben már elfogyott, a rendszer LOT-onként kiszámolja, mennyivel kell az eladott áru beszerzési értékét korrigálni.LIKVID · ELÁBÉA korrekció a célállapotot számolja: ha újrafut, csak a még hiányzó különbséget könyveli. Kétszer nem könyvel.
A raktár és a könyvelés így ugyanazt a készletértéket látja, és a hónap végén nem két szám között kell egyeztetni. A sofőrök beszedése és a trezor elszámolása ugyanúgy a főkönyvbe kerül, mint a számla.
A pénzügyi vezető kérdésére a válasz egy jelentés, amelynek minden sorát meg lehet mutatni a könyvvizsgálónak.
Ki írja alá?
Az átállás végén nem a fejlesztő mondja ki, hogy kész. A pénzügyi vezető aláírja az ellenőrző jelentést, a könyvvizsgáló pedig megkapja ugyanazt a jelentést a betöltés naplójával együtt. Ha később kérdés merül fel egy nyitó tételről, a napló megmondja, honnan jött, melyik futásban és milyen ellenőrzés mellett.
Kapcsolódó: A zárás nem emlékezetből megy, arról, hogyan érdemes felépíteni a havi zárást, és Ugyanaz a nap, két árrés.