Ugyanaz a nap, két árrés. Melyiknek higgyen?
Ha az árrést átlagos beszerzési áron számolja, egy drágábban érkezett szállítmány átírja azoknak az eladásoknak az árrését is, amelyekhez semmi köze. A LOT-alapú árrés azt az árat használja, amelyen az eladott tétel ténylegesen beérkezett. Egy nagykereskedelmi mintapéldán megmutatjuk, mekkora a különbség, és mikor éri meg így számolni.
Tartalom
Az átlagáras árrés kényelmes: egy szám cikkenként, amely minden beérkezéssel frissül. A gond akkor kezdődik, amikor a beszerzési ár mozog. Egy drágábban beérkezett szállítmány azonnal megemeli az átlagot, és vele együtt rontja azoknak az eladásoknak az árrését is, amelyek még a régi, olcsóbb tételből mentek ki.
A minta: egy cikk, két beérkezés
Minta Nagyker trappista sajtot ad el a boltoknak, kilóra. Két tétel van raktáron, két LOT-tal:
Tétel | Beérkezés | Mennyiség | Beszerzési ár |
|---|---|---|---|
LOT 26-0398 | 09.01. | 200 kg | 2 400 Ft/kg |
LOT 26-0412 | 09.04. | 100 kg | 2 616 Ft/kg (+9%) |
Mintaadat.
Szeptember 5-én a nagyker 80 kilót ad el, nettó 2 990 Ft/kg áron, ez 239 200 Ft árbevétel. A raktár lejárat szerinti sorrendben szed, ezért mind a 80 kiló a régebbi, olcsóbb tételből megy ki. A kiadáson a LOT is rögzül, a szedő a tárhelyen a LOT-ot is beolvassa.
Számítás | Beszerzési érték | Árrés | Árrés % |
|---|---|---|---|
LOT-alapon (2 400 Ft/kg) | 192 000 Ft | 47 200 Ft | 19,7% |
Átlagáron (2 472 Ft/kg) | 197 760 Ft | 41 440 Ft | 17,3% |
Mintaadat. Az átlagár a két tétel súlyozott átlaga.
Ugyanaz a nap, ugyanaz a 80 kiló, 2,4 százalékpont különbség. Az átlagáras szám olyan áremelést terhel erre a napra, amely csak a drágább tétel eladásakor jelentkezik.
Mikor jön a valódi romlás?
Egy héttel később a raktár a második tételhez ér. Szeptember 12-én 100 kiló megy ki a LOT 26-0412-ből, ugyanazon a 2 990 forintos áron. Az árbevétel 299 000 Ft, a beszerzési érték 261 600 Ft, az árrés 37 400 Ft, vagyis 12,5%.
Ez a valódi romlás, és ezen a napon jelentkezik, ezzel a tétellel. A LOT-alapú számítás pontosan megmutatja: a +9%-os beszerzési ár mellett a régi eladási ár 12,5%-os árrést hoz. Az átlagáras számítás ezt a romlást szétkeni a két hét között, és mindkét héten egy kicsit rosszabb, de egyiken sem riasztó számot mutat.
Ugyanaz a trappista, két nap, LOT-alapon
Fordítva is igaz. Ha a beszerzési ár csökken, az átlag lassan követi: az olcsóbb tétel eladásai rosszabbnak látszanak a valóságosnál, a régi, drágább tételéi jobbnak. Egy akciós vásárlás haszna így elkenődik, és utólag nehéz megmondani, megérte-e.
Az előfeltétel: a LOT a kiadáson
A LOT-alapú számításnak előfeltétele van: az eladott tételt össze kell kötni a beérkezésével. Nagykereskedelemben ez természetes, mert a szedés úgyis LOT-ra történik, a lejárat miatt. A raktári rendszer a foglaláskor vagy a szedéskor kiválasztja a LOT-ot, és ez a kiadáson, a számlán és a visszakövetésben is ott van.
A boltban ez nehezebb. A pénztáros a kasszán nem olvas be LOT-ot, a mérlegelt sajt a pultról fogy. Itt a LOT-hoz rendelés becslés: a bolt jellemzően beérkezési sorrendben fogyasztja a készletet, és a számítás ezt a sorrendet feltételezi. Ez is jobb, mint az átlag, de pontosságban nem ugyanaz.
Mennyire bízhat a számban?
Ahol a LOT-kapcsolat hiányzik, a számításnak átlagárra kell visszaesnie. Ilyenkor nem elég csendben átváltani: jelölni kell, hogy az adott szám mögött nincs tényleges beszerzési ár.
Erre jó egy második szám az árrés mellett: a LOT-lefedettség, vagyis hogy a forgalom mekkora része mögött van tényleges beszerzési ár. Egy 97%-os lefedettségű árrésre lehet építeni. A 84%-os szám is használható, de jelzi, hogy óvatosan kell kezelni, és hogy valahol hiányzik a LOT a kiadásokról.
A lefedettség csökkenése önmagában is jelzés. Ha egy hónapban hirtelen leesik, a raktárban valami megváltozott: egy új szedési mód, egy cikk, amelynél nem olvassák be a LOT-ot, vagy egy beérkezés, amely LOT nélkül került a készletbe.
Visszáru és selejt
A LOT-alapú számításnak a visszárut is kezelnie kell. Ha egy bolt három kiló trappistát visszaküld, az ugyanabba a LOT-ba megy vissza, amelyből kiment, és az árrés-korrekció is azon az áron történik. Ha a visszáru átlagáron menne vissza, a két irány nem oltaná ki egymást, és egy kis eltérés maradna a számban.
A selejt és a leértékelés más kérdés. Egy lejárt tétel kiselejtezése veszteség, de az eladások árrését nem rontja: külön soron jelenik meg. Ha a kettőt összemossuk, a selejtes hónapban az árrés is rossznak látszik, és nem derül ki, hogy az árazással vagy a készletgazdálkodással van-e baj.
Ha a számla később más áron jön
A beszerzési ár néha a beérkezés után változik, például ha a szállítói számla más áron jön, mint amivel a bevételezés számolt. Ilyenkor az eladott áru beszerzési értékét LOT-onként kell korrigálni: a már eladott mennyiségre a különbözettel, a még raktáron lévőre a készletértékben.
Két szabályt érdemes ilyenkor betartani. A korrekció legyen tételes, hogy egy kontroller visszakövethesse, melyik eladás árrését mi módosította. És legyen ismételhető: ha a számítás újrafut, ne könyveljen duplán.
Az árrés-elemzés, a főkönyv és a készletérték így ugyanabból az árból dolgozik, és ugyanazt a számot mondja. A kontroller a hónap végén nem két szám között egyeztet.
Kapcsolódó: A zárás nem emlékezetből megy és Kié az adat a hálózatban?