DataEdge belülrőlMélyfúrás

Ha a másik rendszer épp nem válaszol

Egy integráció ott dől el, amikor valami félremegy: lassú a hálózat, újraindul egy szerver, hibás adat érkezik. A LIKVID minden adatfolyamában ugyanaz a kérdés: mi történik a második próbálkozáskor? Három példán mutatjuk, hogyan lesz egy átvitel ismételhető, öngyógyító és nyomon követhető.

  • DataEdgefejlesztési vezető

6 perc olvasás

Egy integrációt könnyű megírni arra az esetre, amikor minden működik. A nehezebb kérdés az, mi történik, ha a küldés félúton elakad. Ha a hívó újrapróbálja, nem kerül-e be kétszer ugyanaz a számla? Ha a fogadó elutasít egy tételt, nem akad-e meg miatta az egész sor? És ha egy adat hetekig nem megy át, észreveszi-e valaki?

A LIKVID-ben minden adatfolyam erre a három kérdésre ad választ. Három példán mutatjuk meg, hogyan.

Számlák a HERMES-ből: verzió és visszaigazolás

A kimenő számlákat a Go szinkronszolgáltatás veszi át a HERMES-ből, és a LIKVID backendjének adja tovább. A HERMES-ben egy bizonylatnak verziói vannak: egy módosítás után ugyanaz a bizonylatszám magasabb verziószámmal jelenik meg. Az idempotencia kulcsa ezért a bizonylatszám és a verzió párosa.

A szinkronnak saját, helyi staging-tára van. Ebben minden bizonylat-verzió mellett ott egy mező: mikor nyugtázta a főkönyv, hogy átvette. Amíg ez üres, a bizonylat a következő körben újra elindul.

minden új vagy magasabb verziójú bizonylatra:
    ha korábban végleges hibával utasították el   → kihagyás, emberi döntésre vár
    ha már nyugtázott (pushed_at kitöltve)       → kihagyás
    egyébként                                     → küldés kötegben

küldés után, bizonylatonként:
    a backend elfogadta        → pushed_at = most
    nincs róla visszajelzés    → marad üresen, a következő kör újrapróbálja

Két döntés tartja ezt egyben. Az egyik: a sikert a fogadó oldal visszajelzése igazolja, a küldés ténye nem elég. Ha a backend egy bizonylatról nem nyilatkozik, az nem számít átvittnek. A másik: a staging-tár frissítése sosem törli a nyugtázás idejét. Ha egy futás küldési hibával zárult, a következő futás pontosan onnan folytatja.

Ha a fogadó oldal adathiba miatt végleg elutasít egy bizonylatot, az külön listára kerül. A sor nem akad meg miatta, a hibás tétel pedig nem pörög végtelen ciklusban. Javítás után a bizonylat egy mező visszaállításával újraküldhető, a többi, rendben átment számlához senkinek nem kell hozzányúlnia.Szinkron · idempotenciaUgyanazt a bizonylat-verziót tízszer elküldeni is csak egy könyvelést ad.

Partner-egyenleg az ATLAS felé: a postaláda-minta

A másik irány: a LIKVID adja át a partnerek aktuális egyenlegét az ATLAS-nak, ahol ebből számolják a hitelkeret kihasználtságát. Itt a forrás a vevői és szállítói analitika, amely naponta sokszor változik.

A megoldás a jól ismert outbox-minta. Az analitika minden változásakor egy adatbázis-trigger bejegyez egy sort egy kimenő postaládába. Partnerenként legfeljebb egy nyitott sor lehet, így ha egy partner egyenlege percen belül tízszer változik, akkor is csak egy küldés indul, a legfrissebb értékkel.

SQL
-- partnerenként egyetlen nyitott (még el nem küldött) sor
CREATE UNIQUE INDEX outbox_egy_nyitott
    ON partner_egyenleg_outbox (partner_id) WHERE pushed_at IS NULL;

-- az analitika változásakor: beszúrás, vagy a meglévő nyitott sor frissítése
INSERT INTO partner_egyenleg_outbox (partner_id, keletkezett)
VALUES (:partner_id, now())
ON CONFLICT (partner_id) WHERE pushed_at IS NULL
DO UPDATE SET keletkezett = now();

Egy háttérfolyamat néhány másodpercenként átnézi a postaládát, kiszámolja a nettó és a lejárt egyenleget, majd elküldi az ATLAS-nak. Az ATLAS-oldali rekordot előbb lekérdezi, és csak utána dönt: ha van már, frissíti, ha nincs, létrehozza. Ez kérésenként egy hívással több, de tetszőlegesen ismételhető, és ha a két oldal egyszer elcsúszna, a következő küldés helyreállítja. Az írás kizárólag a partner alapértelmezett számlatípusára vonatkozik, egy bónusz- vagy más típusú számlához a folyamat nem nyúl.

Hiba esetén a várakozás exponenciálisan nő: 1, 2, 4, 8 másodperc, legfeljebb egy óráig. Itt szándékosan nincs „elutasítottak” lista. Az egyenleg addig marad a postaládában, amíg az ATLAS át nem veszi, mert egy elveszett egyenleg rosszabb, mint egy késő. Ha egy partnernek nincs ATLAS-azonosítója, a sor „kihagyva” állapotot kap, és ez a felügyeleti nézetben látszik.

Árkorrekció vissza a HERMES-be: két hibafajta, két bánásmód

Ha egy beszállítói számla likvidálásakor kiderül, hogy a bevételezett áru egységára változik, a LIKVID az új árat visszaküldi a HERMES-nek. Itt a hibákat két csoportba sorolja a rendszer, mert a kettőre más válasz kell:

Hibafajta

Példa

Mi történik

Átmeneti

időtúllépés, hálózati hiba, szerverhiba

újrapróba 5 perc × 2ⁿ⁻¹ várakozással, legfeljebb 6 óra; az 5. sikertelen próba után karantén

Végleges

a tételhez nincs ár, hiányzó LOT

azonnal karantén; kézi újraindításig kimarad

Stilizált nézet, a működés logikája szerint.

Minden próbálkozásnál rögzül a darabszám, az időpont és a hibaüzenet. A már elküldött korrekció soha nem indul újra: a sikeres küldés idejét a korrekció maga hordozza. A karanténba került tétel nem tűnik el, a felületről egy kattintással újraindítható, miután valaki megnézte, mi a baj.

Árfolyam a jegybanktól: magától, de felülírhatóan

A devizás könyveléshez a jegybanki középárfolyam kell. Egy háttérfolyamat munkanapokon délelőtt 11, 12 és 13 órakor próbálja letölteni az aznapi árfolyamokat, és az első siker után aznapra leáll. Hétvégén nem próbálkozik, mert akkor nincs új jegyzés. Ha az adott napra már van árfolyam az adatbázisban, akár egy korábbi próbálkozásból, akár kézi letöltésből, akkor nem hív újra, így duplikátum sem keletkezik.

Ha egy dátumra nincs árfolyam, például hétvégére vagy ünnepnapra eső teljesítésnél, a rendszer a legközelebbi korábbi nap jegyzését használja. Ha a könyvelő más napi vagy kézi árfolyamot választ egy számlához, a rendszer azt használja, és a választott árfolyam dátumát a tétel mellett megőrzi.

Egy helyen látszik minden

Az újrapróbálás csak akkor ér valamit, ha látszik is. A szinkron minden parancsáról tárolja az utolsó futás idejét, eredményét és a következő tervezett futást. Ebből az üzemeltetés minden parancsot egy állapotba sorol: rendben, lemaradt, elavult, hibás vagy letiltott. Lemaradt az a parancs, amely a beállított időköznél jóval régebben futott utoljára. Elavult az, amelyiknek nincs értékelhető futása. Hibás az, amelyik az utolsó körben hibával állt meg. A felületen egy gombbal azonnali futtatás kérhető.

A félretett, végleg elutasított tételek száma az éjszakai pénzügyi ellenőrzésnek is része. Ha egy bizonylat napokig a félretett listán marad, a pénzügyi riportban is megjelenik, a főkönyvi eltérések mellett.

Mit nyer ebből a pénzügy?

Kevesebb rejtélyt. Ha egy számla nem jelenik meg a főkönyvben, nem kell naplófájlokban kutatni. Három helyen lehet: úton van a következő körben, egy ember döntésére vár a félretett tételek között, vagy hibásan érkezett, és a hibaüzenet ott van mellette. A szinkron állapota parancsonként látszik, és egy gombbal azonnal újrafuttatható.

Kapcsolódó: Egy főkönyv, sok forrás · Ami a NAV-ban van, az a főkönyvben is